Az Európai Unió 16 éves korhatárt szab az AI chatbotok és közösségi média használatához
Az Európai Parlament új, szigorú szabályozást fogadott el a kiskorúak online védelme érdekében, amelynek értelmében egységesen 16 éves minimális életkort vezetnek be az AI chatbotokhoz, közösségi média platformokhoz és videómegosztó oldalakhoz való hozzáféréshez. A 13 és 16 év közötti fiatalok csak szülői beleegyezéssel használhatják ezeket a szolgáltatásokat, az ellenőrzés pedig egy EU-s szintű életkor-ellenőrző és digitális azonosító rendszer segítségével történik majd. Az új szabályok komoly felelősséget rónak a platformokra, akik súlyos szankciókkal, akár betiltással is számolhatnak, ha nem védenek megfelelően a káros tartalmaktól és a manipulatív tervezési megoldásoktól.
Egységes korhatár az online szolgáltatásokhoz
Az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelem irányult a gyermekek online biztonságára világszerte. Miután Ausztrália már korábban törvényt alkotott a 16 év alattiak közösségi média használatának tilalmáról, az Európai Unió is követi ezt a példát. Az új javaslatot a parlament 483 igen, 92 nem és 86 tartózkodás mellett fogadta el, jelezve ezzel a törvényhozók eltökéltségét a fiatalok védelmében.
A szabályozás célja, hogy megakadályozza a kiskorúak számára káros tartalmakhoz való hozzáférést, és csökkentse a manipulatív technikák, például a végtelen görgetés vagy az automatikus lejátszás okozta negatív hatásokat. Ezek a módszerek ugyanis jelentősen befolyásolhatják a gyerekek viselkedését, mentális és fizikai egészségét, valamint tanulási képességeit.
Digitális azonosító és szülői beleegyezés
Az új szabályozás bevezetéséhez az EU egy egységes életkor-ellenőrző alkalmazást és a Digitális Európai Identitás (eID) rendszert vezet be, amelyek biztosítják, hogy a felhasználók életkora hitelesen és biztonságosan legyen ellenőrizve. Ezek az eszközök azonban nem helyettesítik a platformok felelősségét, amelyeknek továbbra is biztosítaniuk kell, hogy szolgáltatásaik gyerekbarátok és biztonságosak legyenek.
A jogszabályok betartása mellett a Digitális Szolgáltatások Törvényének (DSA) előírásai is kiemelt szerepet kapnak, amelynek célja az online tér átláthatóságának és biztonságának növelése. Azok a vállalatok, amelyek ismételten nem védenek megfelelően a kiskorúakat, akár személyes felelősségre vonással is szembesülhetnek, ami egyértelmű jelzés a platformok vezetőinek.
Manipulatív technológiák és új szabályozási irányok
Az Európai Parlament kiemelten foglalkozik a manipulációt elősegítő technológiákkal, mint az influencer marketing, a célzott hirdetések, a „dark patterns” (rejtett, megtévesztő felhasználói minták) és az algoritmikus befolyásolás. Ezek a megoldások jelentős kockázatot jelentenek a fiatal felhasználók számára, ezért az új szabályozások részeként a közelgő Digitális Méltányosság Törvény (DFA) is célba veszi majd ezeket a területeket, erősítve a fogyasztóvédelmet az online térben.
A parlament továbbá javasolja a kiskorúak körében népszerűvé vált, de gyakran manipulatív játékelemek, például a loot box-ok, szerencsekerekek vagy gyors fizetéses előrehaladási rendszerek betiltását. Emellett foglalkoznak az úgynevezett „kid-fluencing” problémájával is, amely a gyerekek pénzszerzési célú tartalomgyártását érinti, és korlátozásokat javasolnak ezen a téren is.
Az AI és a jövőbeni kihívások
Az AI technológiák robbanásszerű fejlődése új kihívásokat hoz a gyermekvédelem területén. A parlament különösen aggódik az olyan fejlett mesterséges intelligencia-megoldások miatt, mint a deepfake videók, AI-alapú társalgó chatbotok, autonóm AI ügynökök vagy a szintetikus meztelenséget generáló alkalmazások. Ezek a technológiák nemcsak a félretájékoztatás kockázatát növelik, hanem súlyos adatvédelmi aggályokat is felvetnek a fiatalkorúak esetében.
Az uniós tagállamok már elkezdték bevezetni a nemzeti intézkedéseket, például az iskolai okostelefon-használat korlátozását, a kiberzaklatás elleni szabályozásokat, illetve digitális jóléti kampányokat indítottak. Emellett egy EU-s szintű átfogó vizsgálat előkészületei is folynak a közösségi média fiatalokra gyakorolt hatásairól, és egy átfogó cselekvési terv kidolgozása is zajlik a kiberzaklatás elleni fellépés érdekében.
Az új szabályozás egyértelmű üzenet: az online térben minden eszközzel védeni kell a fiatalokat, miközben biztosítani kell, hogy a digitális élmények biztonságosak és felelősségteljesek legyenek. Az EU ezzel a lépéssel ismét a gyermekvédelem élvonalába állt, és egy erősebb, átláthatóbb digitális jövőt kíván teremteni a fiatal generációk számára.
